A közjegyző
A közjegyző és a közjegyzői eljárás az Ön jogait tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett biztosítja. (1991. évi XLI. tv. a közjegyzőkről)
A közjegyző célja, hogy minden hatáskörébe tartozó ügyben - tehát közokiratok készítésénél, az okiratok megőrzésénél, a pénz, értéktárgy bizalmi őrzése során, a hagyaték eljárásban vagy tanácsadás esetén - a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő.
A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ezen kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll.
A közjegyző tevékenysége során független, csak a törvényeknek van alárendelve, és nem utasítható. A hatályos jogszabályi keretek között pontosan és lelkiismeretesen köteles eljárni.
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az a kötelességeivel nem egyeztethető össze, pl. jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.
A közjegyzőt az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter nevezi ki. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat.
A közjegyzők kötelesek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által felállított továbbképzési követelményeknek elegett tenni, ez biztosítja szakmai felkészültségüket és naprakész tudásukat.
A közjegyzőt a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított díjazás illeti meg. A díjszabás alakalmazása a közjegyző számára kötelező. (14/1991. (XI.26.) IM. rend. a közjegyzői díjszabásról)
A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi.